Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jõjj ide!
Hann segir við hana: "Farðu, kallaðu á manninn þinn, og komdu hingað."
Siessetek és menjetek fel atyámhoz, és mondjátok néki: Ezt mondja a te fiad József: Az Isten engem egész Égyiptomnak urává tett, jõjj le én hozzám, ne késsél.
Hraðið yður nú og farið heim til föður míns og segið við hann:, Svo segir Jósef sonur þinn: Guð hefir gjört mig að herra alls Egyptalands; kom þú til mín og tef eigi.
És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jõjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.
Þá sagði hundraðshöfðinginn: "Herra, ég er ekki verður þess, að þú gangir inn undir þak mitt. Mæl þú aðeins eitt orð, og mun sveinn minn heill verða.
És mondának Gileád vénei Jeftének: Azért fordultunk most hozzád, hogy jõjj el velünk, és hadakozzál az Ammon fiai ellen, és légy mi nékünk fejünk, és Gileád minden lakosinak.
Öldungarnir í Gíleað sögðu við Jefta: "Fyrir því erum vér nú aftur komnir til þín, og ef þú fer með oss og berst við Ammóníta, þá skalt þú vera höfðingi vor, allra þeirra er búa í Gíleað."
És monda: Ne jõjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld.
Guð sagði: "Gakk ekki hingað! Drag skó þína af fótum þér, því að sá staður, er þú stendur á, er heilög jörð."
De az Úr monda néki: Eredj, menj alá, és jõjj fel te és Áron is veled; de a papok és a nép ne törjenek elõre, hogy feljõjjenek az Úrhoz; hogy reájok ne rontson.
Og Drottinn sagði við hann: "Far nú og stíg ofan, og kom því næst upp aftur og Aron með þér. En prestarnir og fólkið má ekki brjótast upp hingað til Drottins, að hann gjöri ekki skarð í hóp þeirra."
És monda Adónia: Jõjj be, mert megbízható férfiú vagy, és jó hírt mondasz.
Þá sagði Adónía: "Kom þú hingað, því að þú ert sæmdarmaður og munt flytja góð tíðindi."
Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, mely Égyiptomban van, és az õ fohászkodásukat meghallgattam, és azért szállottam le, hogy õket megszabadítsam; most azért jõjj, elküldelek téged Égyiptomba.
34 Ég hef sannlega séð áþján lýðs míns á Egyptalandi og heyrt andvörp þeirra og er ofan kominn að frelsa þá.
8 És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomban jõjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.
8 Þá sagði hundraðshöfðinginn: "Herra, ég er ekki verður þess, að þú gangir inn undir þak mitt. Mæl þú aðeins eitt orð, og mun sveinn minn heill verða.
És megnyeré Júda minden emberének szívét, mint egy emberét, kik elküldének a királyhoz: Jõjj haza mind te, mind a te szolgáid.
Hann sneri þannig hjörtum allra Júdamanna sem eins manns væri, svo að þeir gjörðu konungi þessi orð: "Snú þú aftur með alla menn þína."
Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jõjj el hozzám szabadításoddal,
Minnst þú mín, Drottinn, með velþóknun þeirri, er þú hefir á lýð þínum, vitja mín með hjálpræði þínu,
És monda egy közülök: Nyugodj meg rajta, és jõjj el a te szolgáiddal.
En einn af þeim mælti: "Gjör oss þann greiða að fara með þjónum þínum."
12 És szóla az Úr Mózesnek: Jõjj fel én hozzám a hegyre és maradj ott.
23 Og Drottinn talaði við Móse og Aron á Hórfjalli, við landamæri Edómlands, og sagði:
Akkor monda Jonathán az õ fegyverhordozójának: Jõjj fel utánam, mert az Úr Izráel kezébe adta õket.
Ísraelsmenn gjörðu það, sem illt var í augum Drottins. Þá gaf Drottinn þá í hendur Midíans í sjö ár.
15 És szólíta Dávid egyet az õ szolgái közül, kinek monda: Jõjj elõ és öld meg õt.
17 Þá kom Abísaí Serújuson honum til hjálpar og hjó Filistann banahögg.
8 És Mondának Gileád vénei Jeftének: Azért fordultunk most Hozzád, hogy jõjj el velünk, és Hadakozzál az Ammon fiai ellen, és légy mi nékünk fejünk, és Gileád minden lakosainak.
8 Öldungarnir í Gíleað sögðu við Jefta: "Fyrir því erum vér nú aftur komnir til þín, og ef þú fer með oss og berst við Ammóníta, þá skalt þú vera höfðingi vor, allra þeirra er búa í Gíleað."
1 És monda Mózesnek: Jõjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen, és hajtsátok meg magatokat elõtte távolról.
2 Síðan fór hann heim aftur og sagði föður sínum og móður frá þessu og mælti: "Ég hefi séð konu eina í Timna. Er hún ein af dætrum Filista. Takið þið hana nú mér til handa að eiginkonu."
És mikor ez hozzá felment, ott ült fenn a hegy tetején, és monda néki: Isten embere, a király azt parancsolja: Jõjj le!
5 Þá gengu spámannasveinar þeir, er voru í Jeríkó, til Elísa og sögðu við hann: "Veist þú að Drottinn ætlar í dag að nema herra þinn burt yfir höfði þér?"
30Mikor pedig Benája az Úrnak sátorához ért, monda néki: Ezt mondja a király: Jõjj ki.
Og Aravna mælti við konung: 'Drottinn, Guð þinn, sé þér náðugur!'
És hozzá külde egy ötven ember elõtt járó fõembert, az alatta való ötven emberrel. És mikor ez hozzá felment, ott ült fenn a hegy tetején, és monda néki: Isten embere, a király azt parancsolja: Jõjj le!
Þá sendi konungur fimmtíumannaforingja og fimmtíu menn hans með honum til Elía. Fór hann þá upp til hans - en hann sat efst uppi á fjalli - og sagði við hann: "Þú guðsmaður! Konungur segir: Kom þú ofan!"
Mikor Jákób este a mezõrõl jöve, eleibe méne Lea, és monda: Én hozzám jõjj be, mert megvettelek a fiam mandragóra-bogyóiért; és nála hála azon éjszaka.
Er Jakob kom heim um kveldið af akrinum, gekk Lea út á móti honum og sagði: "Þú átt að ganga inn til mín, því að ég hefi keypt þig fyrir ástarepli sonar míns." Og hann svaf hjá henni þá nótt.
monda Mózesnek: Jõjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen, és hajtsátok meg magatokat [elõtte] távolról.
Guð sagði við Móse: "Stíg upp til Drottins, þú og Aron, Nadab og Abíhú og sjötíu af öldungum Ísraels, og skuluð þér falla fram álengdar.
És szóla az Úr Mózesnek: Jõjj fel én hozzám a hegyre és maradj ott. És átadom néked a kõtáblákat, és a törvényt és a parancsolatot, a melyeket írtam, hogy azokra megtaníttassanak.
Drottinn sagði við Móse: "Stíg upp á fjallið til mín og dvel þar, og skal ég fá þér steintöflur og lögmálið og boðorðin, er ég hefi skrifað, til þess að þú kennir þeim."
Akkor éneklé az Izráel ez éneket: Jõjj fel óh kút! énekeljetek néki!
Þá söng Ísrael þetta kvæði: Vell þú upp, brunnur! Syngið í móti honum!
A harmadik napon pedig jõjj alá gyorsan, és eredj arra a helyre, a hol elrejtõzél amaz esemény napján, és maradj ott az útmutató kõ mellett.
En á þriðja degi mun þín mjög verða saknað. Þá skalt þú fara til þess staðar, þar sem þú fólst þig fyrri daginn, og sestu hjá þeim hól.
st azért minthogy lelkednek fõkivánsága az, hogy lejõjj, óh király, jõjj le; és a mi [gondunk] lesz, hogy a királynak kezébe adjuk õt.
Og ef þig nú fýsir, konungur, að koma þangað, þá kom þú. Vort hlutverk verður það þá að framselja hann í hendur konungi."
Akkor érkezék egy követ Saulhoz, mondván: Siess és jõjj! mert a Filiszteusok betörtek az országba.
En þá kom sendimaður til Sáls og mælti: "Kom þú nú skjótt, því að Filistar hafa brotist inn í landið."
És eleibe vivé, hogy egyék, és megragadá õt, és monda néki: Jõjj, feküdj mellém, húgom.
En er hún rétti honum þær að eta, þreif hann til hennar og sagði við hana: "Kom þú og leggst með mér, systir mín!"
nda azért Dávid Ittainak: Ám jõjj el és menj[ünk] el.
Þá sagði Davíð við Íttaí: "Jæja, far þú þá fram hjá."
ismét külde õ hozzá [a király] más ötven ember elõtt való fõembert, mind az ötven férfival egybe, a ki szóla és monda néki: Isten embere, a király azt parancsolja, hogy hamar jõjj alá!
Og konungur sendi aftur til hans annan fimmtíumannaforingja og fimmtíu menn hans með honum. Fór hann upp og sagði við hann: "Þú guðsmaður, svo segir konungur: Kom sem skjótast ofan!"
Felméne azután onnét Béthelbe; és mikor az úton felfelé méne, apró gyermekek jövének ki a városból, a kik õt csúfolják vala, ezt mondván: Jõjj fel, kopasz, jõjj fel, kopasz!
Sieltä hän meni Beeteliin, ja hänen käydessään tietä tuli pieniä poikasia kaupungista, ja ne pilkkasivat häntä ja sanoivat hänelle: "Tule ylös, kaljupää, tule ylös, kaljupää!"
És azt mondám: Eddig jõjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
og mælti: "Hingað skaltu komast og ekki lengra, hér skulu þínar hreyknu hrannir brotna!"
Efraim, Benjámin és Manasse elõtt támaszd fel a te hatalmadat, és jõjj el, hogy szabadíts meg minket!
Guð, snú oss til þín aftur og lát ásjónu þína lýsa, að vér megum frelsast.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jõjj ki a nyájnak nyomdokain, és õrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
Ef þú veist það eigi, þú hin fegursta meðal kvenna, þá far þú og rek för hjarðarinnar og hald kiðum þínum til haga hjá kofum hirðanna.
fügefa érleli elsõ gyümölcsét, és a szõlõk virágzásban vannak, jóillatot adnak; kelj fel én mátkám, én szépem, és jõjj [hozzám!]
Ávextir fíkjutrésins eru þegar farnir að þroskast, og ilminn leggur af blómstrandi vínviðnum. Stattu upp, vina mín, fríða mín, æ kom þú!
Serkenj fel északi szél, és jõjj el déli szél, fújj az én kertemre, folyjanak annak drága illatú szerszámai, jõjjön el az én szerelmesem az õ kertébe, és egye annak drágalátos gyümölcsét.
Vakna þú, norðanvindur, og kom þú, sunnanblær, blás þú um garð minn, svo að ilmur hans dreifist. Unnusti minn komi í garð sinn og neyti hinna dýru ávaxta hans.
Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jõjj fel Élám, szálld meg Madai, minden õ fohászkodásának véget vetek.
Hörð tíðindi hafa mér birt verið: "Ránsmenn ræna, hermenn herja! Áfram, Elamítar! Gjörið umsát, Medíumenn! Ég gjöri enda á öllum andvörpum."
Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nõ; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jõjj!
Tak gígjuna, far um alla borgina, þú gleymda skækja! Leik fagurlega, syng hátt, svo að eftir þér verði munað!
ly ezt mondja: Maradj otthon, ne jõjj hozzám, mert szent vagyok néked; e [nép] füst az orromban és szüntelen égõ tûz.
sem segir: "Far þú burt, kom ekki nærri mér, ég er þér heilagur!" - Slíkir menn eru reykur í nösum mér, eldur, sem brennur liðlangan daginn.
Rendelj magadnak útjelzõket, rakj útmutató oszlopokat, vigyázz az ösvényre, az útra, a melyen mentél, jõjj vissza Izráelnek leánya, jõjj vissza ide a te városodba!
Höfðingi hans mun frá honum koma og drottnari hans fram ganga úr flokki hans. Og ég mun láta hann nálgast mig, og hann mun koma til mín, því að hver skyldi af sjálfsdáðum hætta lífi sínu í það að koma til mín? - segir Drottinn.
És monda nékem: Prófétálj a léleknek, prófétálj embernek fia, és mondjad a léleknek: Ezt mondja az Úr Isten: A négy szelek felõl jõjj elõ lélek, és lehelj ezekbe a megölettekbe, hogy megéledjenek!
Þá sagði hann við mig: "Mæl þú í guðmóði til lífsandans, mæl þú í guðmóði, mannsson, og seg við lífsandann: Svo segir Drottinn Guð: Kom þú, lífsandi, úr áttunum fjórum og anda á þennan val, að þeir megi lifna við."
Monda néki a királyi ember: Uram, jõjj, mielõtt a gyermekem meghal.
Konungsmaður bað hann: "Herra, kom þú áður en barnið mitt andast."
ek után látám, és ímé egy megnyílt ajtó [vala] a mennyben, és az elsõ szó, a melyet mint egy velem beszélõ trombitának szavát hallék, ezt mondja vala: Jõjj fel ide, és megmutatom néked, a miknek meg kell lenni ezután.
Eftir þetta sá ég sýn: Opnar dyr á himninum og raustin hin fyrri, er ég heyrði sem lúður gylli, talaði við mig og sagði: "Stíg upp hingað, og ég mun sýna þér það, sem verða á eftir þetta."
És látám, mikor a Bárány a pecsétekbõl egyet felnyitott, és hallám, hogy a négy lelkes állat közül egy monda, mintegy mennydörgésnek szavával: Jõjj és lásd.
Og ég sá, er lambið lauk upp einu af innsiglunum sjö, og ég heyrði eina af verunum fjórum segja eins og með þrumuraust: "Kom!"
És mikor a második pecsétet felnyitotta, hallám, hogy a második lelkes állat ezt mondá: Jõjj és lásd.
Þegar lambið lauk upp öðru innsiglinu, heyrði ég aðra veruna segja: "Kom!"
És mikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallám, hogy a harmadik lelkes állat mondá: Jõjj és lásd.
Þegar lambið lauk upp þriðja innsiglinu, heyrði ég þriðju veruna segja: "Kom!"
És mikor felnyitotta a negyedik pecsétet, hallám a negyedik lelkes állat szavát, a mely ezt mondja vala: Jõjj és lásd.
Þegar lambið lauk upp fjórða innsiglinu, heyrði ég rödd fjórðu verunnar, er sagði: "Kom!"
0.78001809120178s
Sækja leikforritið okkar Word Games ókeypis!
Tengdu bókstafi, uppgötvaðu orð og áttu við geð á hverju nýju stigi. Tilbúin fyrir ævintýrið?
Hann segir við hana: "Farðu, kallaðu á manninn þinn, og komdu hingað." 