Drottinn fékk mér tvær steintöflur, ritaðar með fingri Guðs, og á þeim voru öll þau orð, er Drottinn hafði talað til yðar á fjallinu út úr eldinum, daginn sem þér voruð þar saman komnir.
Akkor átadá nékem az Úr a két kõtáblát, a melyek az Isten ujjával valának beírva, és rajtok valának mind amaz ígék, a melyeket mondott vala az Úr néktek a hegyen a tûz közepébõl, a gyülekezésnek napján.
21 En synd yðar, kálfinn, sem þér höfðuð gjört, tók ég og brenndi í eldi og muldi hann vandlega í smátt, uns hann varð að fínu dufti, og duftinu kastaði ég í lækinn, sem rann þar ofan af fjallinu.
És meghallgata az Úr engem akkor is. 20 pedig, a borjút, a melyet készítettetek, megragadám, és megégetém azt tûzzel; és összetörém azt, jól megõrölvén, mígnem porrá morzsolódék, azután bevetém annak porát a patakba, a mely a hegyrõl foly vala alá.
Og þú skalt reisa tjaldbúðina eins og hún á að vera og þér var sýnt á fjallinu.
A hajlékot pedig azon a módon állítsd fel, a mint néked a hegyen mutattatott.
Ég var þá farinn upp á fjallið til þess að taka á móti steintöflunum, töflunum, sem sáttmálinn var á, er Drottinn hafði gjört við yður, og ég dvaldi á fjallinu í fjörutíu daga og fjörutíu nætur, án þess að neyta matar eða drekka vatn.
Mikor felmegyek vala a hegyre, hogy átvegyem a kõtáblákat, a szövetségnek tábláit, a melyet az Úr kötött vala veletek, és a hegyen maradtam vala negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem ettem, sem vizet nem ittam vala.
En ég dvaldi á fjallinu fjörutíu daga og fjörutíu nætur, eins og hið fyrra sinnið, og Drottinn bænheyrði mig einnig í þetta skiptið: Drottinn vildi ekki tortíma þér.
Én pedig ott állottam a hegyen, mint az elõbbi napokban, negyven nap és negyven éjjel: és meghallgata engem az Úr akkor is, és nem akara téged elveszteni az Úr.
Þá sneri ég á leið og gekk ofan af fjallinu, en fjallið stóð í björtu báli, og hélt ég á báðum sáttmálstöflunum í höndunum.
Megfordulék azért, és alájövék a hegyrõl, a hegy pedig tûzzel ég vala, és a szövetségnek két táblája az én két kezemben vala.
4 Þá ritaði Drottinn á töflurnar með sama letri og áður tíu boðorðin, þau er hann hafði talað til yðar á fjallinu út úr eldinum, daginn sem þér voruð þar saman komnir. Síðan fékk hann mér þær.
4 Azután felírta a táblákra ugyanazt az írást, mint az elsőre, + a Tíz szót, + melyet Jehova mondott nektek a hegyen a tűz közepéből+ a gyülekezés napján;+ utána pedig odaadta azokat nekem Jehova.
Og dýrð Drottins hóf sig upp frá borginni og staðnæmdist á fjallinu, sem er fyrir austan borgina.
És felszálla az Úrnak dicsõsége a város közepébõl, és álla a hegyre, mely a várostól keletre van.
Þá gekk Móse ofan af fjallinu til fólksins og helgaði fólkið, og þeir þvoðu klæði sín.
Leszálla azért Mózes a hegyrõl a néphez, és megszentelé a népet, és megmosák az õ ruháikat.
Og sjá svo til, að þú gjörir þessa hluti eftir þeirri fyrirmynd, sem þér var sýnd á fjallinu.
Vigyázz, hogy arra a formára csináld, a mely a hegyen mutattatott néked.
Á þeim degi mun blásið verða í mikinn lúður, og þá munu þeir koma, hinir töpuðu í Assýríu og hinir burtreknu í Egyptalandi, og þeir munu tilbiðja Drottin á fjallinu helga í Jerúsalem.
És lesz ama napon: megfújják a nagy kürtöt, és eljõnek, a kik elvesztek Assiria földében és a kik kiûzettek Égyiptom földébe, és leborulnak az Úr elõtt a szent hegyen, Jeruzsálemben.
En Móse gekk mitt inn í skýið og sté upp á fjallið, og var Móse á fjallinu í fjörutíu daga og fjörutíu nætur.
És beméne Mózes a felhõ közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen.
Þá leiddi Móse fólkið út úr búðunum til móts við Guð, og tóku menn sér stöðu undir fjallinu.
És kivezeté Mózes a népet a táborból az Isten eleibe és megállának a hegy alatt.
Gekk Móse þá upp til Guðs, og kallaði Drottinn til hans af fjallinu og sagði: "Svo skalt þú segja Jakobs niðjum og kunngjöra Ísraelsmönnum:
Mózes pedig felméne az Istenhez, és szóla hozzá az Úr a hegyrõl, mondván: Ezt mondd a Jákób házanépének és ezt add tudtára az Izráel fiainak.
Hann keypti Samaríufjall af Semer fyrir tvær talentur silfurs, og reisti byggð á fjallinu og kenndi borgina, sem hann byggði, við Semer, er átt hafði fjallið, og nefndi Samaríu.
És megvevé áron a Samaria hegyét Sémertõl két tálentom ezüstön; és építe a hegyre, és nevezé a várost, a melyet építe, Sémernek, a hegy urának nevérõl, Samariának.
Þessar eru þjóðirnar: Fimm höfðingjar Filistanna, allir Kanaanítar, Sídoningar og Hevítar, sem bjuggu á Líbanonfjöllum, frá fjallinu Baal Hermon allt þangað, er leið liggur til Hamat.
A Filiszteusok öt fejedelemsége, a Kananeusok mindnyájan, és a Sidoniusok, meg a Khivveusok, a kik a Libánon hegyén laknak, a Baálhermon hegyétõl fogva Hamath bemeneteléig.
Ef einhver á hundrað sauði og einn þeirra villist frá, skilur hann ekki þá níutíu og níu eftir í fjallinu og fer að leita þess, sem villtur er?
Ha valamely embernek száz juha van, és egy azok közül eltévelyedik: vajjon a kilenczvenkilenczet nem hagyja-é ott, és a hegyekre menvén, nem keresi-é azt, a melyik eltévelyedett?
Ef einhver á hundrað sauði og einn þeirra villist frá, skilur hann ekki þá níutíu og níu eftir í fjallinu og fer að leita þess sem villtur er?
Melyik ember az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja?
Nú gekk Jesús niður af fjallinu, og fylgdi honum mikill mannfjöldi.
Mikor leszállott vala a hegyrõl, nagy sokaság követé õt.
29 En er Móse gekk ofan af Sínaífjalli, og hann hafði báðar sáttmálstöflurnar í hendi sér, þegar hann gekk ofan af fjallinu, þá vissi Móse ekki að geislar stóðu af andlitshörundi hans, af því að hann hafði talað við Drottin.
Mózes lejön a hegyről. 29Amikor Mózes lejött a Sínai-hegyről – a tanúság két kőtáblája Mózes kezében volt, amikor lejött –, Mózes nem tudta, hogy arcának bőre ragyogott, mivel vele beszélt.
Drottinn talaði við yður á fjallinu augliti til auglitis út úr eldinum.
Színrõl színre szólott veletek az Úr a hegyen, a tûz közepébõl.
Þá sneri ég á leið og gekk ofan af fjallinu og lagði töflurnar í örkina, er ég hafði gjört, og þar voru þær geymdar, eins og Drottinn hafði fyrir mig lagt.
Akkor megfordulék és alájövék a hegyrõl, és betevém a táblákat a ládába, a melyet csináltam vala, hogy ott legyenek, a miképen az Úr parancsolta vala nékem.
Ég þekkti Thror Þegar hann stjórnaði undir fjallinu.
Ismertem Thrort, mikor még Hegymélyt uralta.
Komiđ, viđ ūurfum ađ komast ađ fjallinu áđur en sķlin sest á degi Durins.
Menjünk, el kell érnünk a hegyet mielőtt a nap lenyugszik Durin napján. Gyerünk.
Ūađ eru einnig gimsteinar í fjallinu sem ég girnist...
Vannak ékkövek a hegy alatt amikre én is vágyom....
Ađ dvergahķpur myndi koma skríđandi til baka ađ fjallinu?
Amikor egy törp társaság visszalopózik a hegyhez?
Hún kom frá fjallinu fárveik og köld.
Gyenge volt és hideg, mikor visszatért a hegyről.
9 Og er þeir gengu niður af fjallinu, lagði hann ríkt á við þá, að þeir segðu engum frá því, er þeir höfðu séð, fyr en mannsins sonur væri risinn upp frá dauðum.
Mikor pedig a hegyről leszállának, megparancsolá nékik, hogy senkinek se beszéljék el, a mit láttak vala, csak a mikor az embernek Fia a halálból feltámad.
10 Drottinn fékk mér tvær steintöflur, ritaðar með fingri Guðs, og á þeim voru öll þau orð, er Drottinn hafði talað til yðar á fjallinu út úr eldinum, daginn sem þér voruð þar saman komnir.
10Az Úr pedig ideadta nekem az Isten ujjával írt két kőtáblát, rajta mindazokkal az igékkel, amelyeket a hegyen, a tűz közepéből mondott nektek, amikor együtt volt a nép gyülekezete.
10 En ég dvaldi á fjallinu fjörutíu daga og fjörutíu nætur, eins og hið fyrra sinnið, og Drottinn bænheyrði mig einnig í þetta skiptið: Drottinn vildi ekki tortíma þér.
25 És leborulék az Úr elõtt azon a negyven napon és negyven éjjel, a melyeken leborultam vala; mert azt mondotta vala az Úr, hogy elveszt titeket.
14 Þá gekk Móse ofan af fjallinu til fólksins og helgaði fólkið, og þeir þvoðu klæði sín.
20 És felvevé Mózes az õ feleségét és az õ fiait és felülteté õket a szamárra és visszatére Égyiptom földére.
11 Þér komuð þá fram og námuð staðar undir fjallinu, en fjallið logaði allt í eldi upp í háan himin.
És fordulának és felmenének a hegyre, és eljutának az Eskól völgyéig, és kikémlelék azt.
17 Þá leiddi Móse fólkið út úr búðunum til móts við Guð, og tóku menn sér stöðu undir fjallinu.
Mózes kivezette a népet a táborból Isten elé, s azok a hegy lábánál helyezkedtek el.
Nú er að koma að lokum að þessari töfraviku á fjallinu. og við höldum aftur út í raunveruleikann.
Nos, nemsokára vége van ennek a varázslatos hegyen töltött hétnek, és visszamegyünk a világba lassan.
Og Abraham kallaði þennan stað "Drottinn sér, " svo að það er máltæki allt til þessa dags: "Á fjallinu, þar sem Drottinn birtist."
És nevezé Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.
Og Jakob slátraði fórnardýrum á fjallinu og bauð frændum sínum til máltíðar, og þeir mötuðust og voru á fjallinu um nóttina.
Akkor Jákób áldozatot öle ott a hegyen, és vendégségbe hívá az õ rokonait. És vendégeskedtek vala, s meghálának a hegyen.
Þá er ég hrópa til Drottins, svarar hann mér frá fjallinu sínu helga.
De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Davíðssálmur Drottinn, hver fær að gista í tjaldi þínu, hver fær að búa á fjallinu þínu helga?
Dávid zsoltára. Uram, kicsoda tartózkodhatik sátorodban, kicsoda lakozhatik szent hegyeden?
Guð minn, sál mín er beygð í mér, fyrir því vil ég minnast þín frá Jórdan- og Hermonlandi, frá litla fjallinu.
Miért csüggedsz el lelkem és nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki az õ orczájának szabadításáért.
En þar í fjallinu var mikil svínahjörð á beit.
Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
Daginn eftir, er þeir fóru ofan af fjallinu, kom mikill mannfjöldi á móti honum.
És lõn másnap, mikor õk a hegyrõl leszállottak, sok nép méne elébe.
Þessa raust heyrðum vér sjálfir, koma frá himni, þá er vér vorum með honum á fjallinu helga.
Ezt az égbõl jövõ szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen.
1.1040210723877s
Sækja leikforritið okkar Word Games ókeypis!
Tengdu bókstafi, uppgötvaðu orð og áttu við geð á hverju nýju stigi. Tilbúin fyrir ævintýrið?
Akkor átadá nékem az Úr a két kõtáblát, a melyek az Isten ujjával valának beírva, és rajtok valának mind amaz ígék, a melyeket mondott vala az Úr néktek a hegyen a tûz közepébõl, a gyülekezésnek napján. 